A TPR Storytelling nyelvoktatási módszer történetéről

A módszert világszerte több ezren használjuk különböző (spanyol, angol, francia, olasz, német, orosz, kínai, latin, amerikai indián) nyelvek oktatásában. Magyarországon elsőként 2008 óta gyakorlom a TPR Storytelling módszerét az angoltanításban.

Ha valamit látni és hallani szeretnél arról, mi minden történik az ilyen foglalkozásokon, ezt az oldalt nézd meg: A nyelvoktatás természetes módszere

Az alábbi ismertetőt inkább szakmabelieknek, tanároknak szánom. A forrásértékű videók és hivatkozások megértéséhez angol nyelvtudás szükséges.

Előzmény: James Asher és a Total Physical Response

A nyelvoktatás természetes módszerének fontos előzménye James Asher munkássága, aki az 1960-as évek elején a memória kutatásával foglalkozott a kaliforniai San José Egyetemen. A kísérletek szünetében egyszer arra kérte japán munkatársát: adjon a kutatócsoportnak utasításokat japánul, ám semmit ne fordítson le, csak mutasson meg mindent. Először csinálja velük együtt, majd hagyja abba, és csak mondja. Egy idő múlva Asher és társai csodálkozva fedezték föl, hogy első hallásra, segítség és gyakorlás nélkül is végre tudják hajtani az utasítások új kombinációit. Ebből keletkezett Asher nyelvoktatási módszere, a TPR (Total Physical Response, szabad fordításban: "nyelvtanulás kézzel-lábbal"). A TPR az anyanyelv gyerekkori elsajátításához hasonló feltételeket teremt az osztályteremben. Asher szerint az idegen nyelv tanulójának ugyanarra van szüksége, mint a kisgyereknek:

  • nagyon sok érthető beszédet halljon;
  • megnyugtató, derűs hangulatban történjen a tanulás;
  • ne erőltessék idő előtt, magától is megszólal, ha eljön az ideje.

Az alábbi filmben Asher rámutat:

  • az anya beszéde és a kisgyermek viselkedése különös kapcsolatban van egymással. A gyermek még nem beszél, ám egész testével válaszol édesanyja szavaira, akitől folyamatosan kapja a pozitív megerősítést.
  • A nyelvórának sem szabad nehéz, szorongást keltő dolognak lennie. Ha a tanuló jól érzi magát, maradandóan rögzül az emlékezetében minden, amit sokszor hall.
  • Az általánosban a gyerekek akár 3-4 idegen nyelvet elsajátíthatnak alapszinten, mielőtt a középiskolát elkezdik. (Ez volt Asher jövőképe harminc-negyven évvel ezelőtt!)

Asher megállapításait nagyon sok vizsgálat igazolta, módszerét pedig ő maga és mások is továbbfejlesztették. A TPR a természetes nyelvoktatás új változatainak is fontos alkotóeleme.

Elméleti megalapozás: Stephen Krashen és a nyelvelsajátítás

A nyelvoktatás természetes módszerének előzménye ugyan a TPR, de ma használt módszerünk Stephen D. Krashen professzor munkáján alapul, akit az oktatási minisztérium honlapján így méltatnak:

Stephen D. Krashen túlzás nélkül nevezhető a modern nyelvoktatás egyik legnagyobb alakjának. Iskolateremtő könyve a mindenhol idézett "Second Language Acquisition and Second Language Learning"...

Krashen még az 1980-as évek elején fogalmazta meg a nyelvtanulásra vonatkozó elméletét, amelynek alapja a nyelvelsajátítás és a nyelvtanulás megkülönböztetése. A felnőtt tanuló - mondja Krashen - két teljesen eltérő és egymástól független módon közelíthet az idegen nyelvhez:

  1. A nyelvelsajátítás lényegénél fogva tudattalan folyamat. Miközben "történik", nem is vagy tudatában, hogy most "ragad rád" a nyelvtudás, csak azt veszed észre, hogy használod a nyelvet - átjön az üzenet, sikeres a kommunikáció.
  2. A nyelvtanulás a szabályok, a nyelvtan tudatosítása. Ez lehetővé teszi a nyelvről való elmélkedést, de a valódi, gyakorlati nyelvtudás és beszédkészség fejlesztésében a szerepe elenyésző.

A tudattalan "tanulás" elsődlegessége

Nyelvtudásunk nem más, mint amennyire a nyelvet elsajátítottuk egy olyan folyamat során, amelyben nem a nyelvi formára, hanem a közölt üzenetre irányul a figyelmünk.

A nyelvi formára való tudatos odafigyelés - mondja Krashen - ehhez képest jelentéktelen. Afféle "ellenőri" szerepkörben megpróbálhatja nyelvi megnyilvánulásainkat utólag javítani, ám vajmi ritkán érvényesülhet (hacsak nem éppen vizsgafeladatok megoldásával foglalkozunk, ami - valljuk be - nem éppen életszerű elfoglaltság).

Ha elfogadjuk, hogy a nyelvoktatás célja a tudattalan nyelvelsajátítás elősegítése, akkor miképpen célszerű oktatnunk?

Gyakorlati megvalósítás: TPR Storytelling

Más szóval: milyen tevékenységgel, milyen hozzáállással segíthetjük elő leginkább a sikeres nyelvelsajátítást az idegen nyelvi tanórákon? Ez a kérdés izgatta azokat az új utakat kereső tanárokat, akik Krashen elgondolásait elfogadták, és 1990 táján elkezdték a tantermi gyakorlatba átültetni. A gyakorlati válasz: a TPRS néven az utóbbi húsz év alatt kifejlesztett, elsősorban Blaine Ray nevéhez köthető módszer. A rövidítés feloldása és értelmezése a módszer lényegét érzékelteti: TPRS = Teaching Proficiency through Reading and Storytelling = "tárgyalóképes nyelvtudás oktatása történetek és olvasás által".

A TPR Storytelling elméleti alapja

Mivel a módszert a gyakorlatban csak az tudja alkalmazni, aki megérti és elfogadja azt, amit Krashen a nyelvtanulásról és a nyelvoktatásról mond, az alábbiakban beágyaztam néhány videót, amelyen maga Krashen ismerteti elméletét. Mindegyik még az 1980-as évek elején készülhetett, és bár a hangminőség nem éppen tökéletes, mondandója ma is épp oly időszerű (és sokaknak bizonyára éppen olyan újszerű is lesz!), mint annak idején volt.

Az első filmen kifejti és két apró német nyelvlecke ütköztetésével szemlélteti az elmélet lényegét:

 

Ezen a két filmen Krashen pontról pontra ismerteti az 5 hipotézist:

1. rész

2. rész