A szegény ember kakasa

Motívumok a meséből. Mesélés közben rajzolta egy kelet-ukrajnai kislány

Első rész

Volt egyszer egy szegény ember.

Ennek a szegény embernek nem volt pénze, de nagyon sok gyereke volt.

Volt neki egy kakasa.

A szegény ember gondolkodott:

Egy kakas ennek a sok gyereknek? Egy kakas az semmi ennek a sok gyereknek. Mit csináljak? Mit csináljak? Mit csináljak? Á! Elviszem a kakast a királynak. 

A szegény ember elvitte a kakast a királynak.

A király örült.

A kakast a konyhában megsütötték.

Aztán bevitték a királynak és az asztalra tették.

Az asztalnál ott ült a király, a királyné, a két lányuk, a két fiuk meg a szegény ember.

– Na, te szegény ember – azt mondja a király. – Hogy osztod el közöttünk a kakast?

A szegény ember számolt, számolt, számolt. Hányan ülnek az asztalnál? Hányan ülünk itt?

A király meg a királyné, az kettő, meg két lány, az négy, meg két fiú, az hat, meg a szegény ember, az hét.

– A király meg a királyné a család feje, ezért nekik adom a kakas fejét!

A király kacagott.

– A két lány menjen férjhez, repüljön ki a családból, ezért nekik adom a kakas két szárnyát!

A király megint kacagott.

– A két fiú menjen gyorsan, keressen magának feleséget, ezért nekik adom a kakas két lábát!

Mindenki kacagott.

– Ami maradt, az az enyém!

A király nagyon-nagyon kacagott és sok-sok pénzt adott a szegény embernek.

A szegény ember a pénzt hazavitte.

Második rész

Volt a szegény embernek egy szomszédja. Ez a szomszéd egy gazdag ember volt. Volt pénze, autója, repülője, helikoptere, csak gyereke nem volt.

Ez a szomszéd látta, hogy a szegény embernek sok pénze van.

– Ki adta neked ezt a sok pénzt? – kérdezte.

– A király.

– A király? Miért?

– Adtam neki egy kakast.

– Egyet? Adok én neki ötöt is!

A gazdag ember fogta az öt kakast, elvitte a királynak. A király nagyon örült.

Az öt kakast a konyhában megsütötték, bevitték a királynak, letették az asztalra.

Ott ült a király, a királyné, a két lányuk, a két fiuk és a gazdag ember.

– Na te gazdag ember – azt mondja a király, – hogy osztod el ezt az öt kakast közöttünk?

A gazdag ember számolt és gondolkozott, számolt és gondolkozott, számolt és gondolkozott, de végül azt mondta:

– Nem tudom elosztani! 

– Akkor viszontlátásra (menj innen) – mondta neki a király. – Jöjjön ide a szegény ember.

– Hogy osztod el az öt kakast közöttünk, te szegény ember? – kérdezte a király.

A szegény ember egy kicsit gondolkozott, aztán azt mondta:

– A király meg a királyné meg egy kakas, az három. A két lány meg egy kakas, az is három. A két fiú meg egy kakas, az is három. Két kakas meg én, az is három. Ti is hárman vagytok, ti is hárman vagytok, ti is hárman vagytok – mi is hárman vagyunk. 

A király megint nagyot kacagott és megint adott a szegény embernek egy nagy halom pénzt.

A gazdag szomszédnak nem adott semmit.

VÉGE